Pár nappal
ezelőtt asztrológiai vonatkozású beszélgetésbe csöppentem, és mivel úgy tűnik rengeteg
tévképzet és félreértés kering a témával kapcsolatban, úgy döntöttem megosztom
a kedves Olvasóval azt, amit annak idején mesteremtől tanultam.
A csillagok
állása az égen az „idő minőségét” jelzik, a csillagok csupán tükröt tartanak a
Földnek. Nincs fizikailag számottevő „kisugárzásuk” a föld-lakók számára, azaz
hatásuk, inkább szimbolikus módon értendő.
Ez viszont
egyáltalán nem azt jelenti, hogy az égitestek mozgása elhanyagolható, hanem
azt, hogy nagyon is érdemes tisztában lenni azok szimbolikus jelentésével.
Az
asztrológiának két fő területe van, az egyik a „sors” a másik a „karakterológia”
világát tanulmányozza. Bár mindkettő izgalmas, engem elsősorban az utóbbi
érdekel, mivel rengeteg érdekes, információt találhatunk benne drámai karakterek
megalkotásához, valamint nehéz természetű embertársaink, vagy akár önmagunk
megértéséhez.
Milyen mélyen érdemes asztrológiával
foglalkoznunk a hétköznapi életben?
A
bulvárlapokból ismert szinttel foglalkozni nem érdemes, mert túlságosan
felszínes, ahhoz, hogy messzemenő következtetéseket vonjunk le belőlük. Abban
az esetben, ha tényleg mélységében érdekel minket az asztrológia tudománya, fel
kell készülnünk annak veszélyeire. Ha ugyanis túlságosan elmerülünk benne,
könnyen „beszippant” minket. Akár csak a többi karakterológiai rendszer, az
asztrológia is kiválóan alkalmas rá, hogy korlátozzuk magunkat a szabad
választásban.
Vigyáznunk
kell, tehát, hogy ne váljunk „függővé”, hanem csupán segítségként használjuk
nehezebb, elakadt élethelyzetekben.
Mi az a 4 sajátos körülmény, amit nem
tartalmaz egy asztrológiai személyiség képlet?
Fontos
tudni, hogy bár egy születési képletből egészen mélyen elásott titkok is
kiolvashatóak, semmilyen esetben nem tartalmazza az, az illető nemét,
akármilyen erős maszkulin, vagy feminin minőségek hordozzon is. Ugyanazzal a
képlettel férfi és nő egyaránt születhet. Szintén nem tartalmazza a képlet az illető
vallási és politikai irányultságát, nincs tehát „keresztény”, „kapitalista”,
vagy egyéb, ilyen jelzővel bíró személyiség képlet.
Végül
következzék a legfontosabb dolog, amit nem tudhatunk, ez pedig a saját akarat megnyilvánulása, vagyis a
döntés, és az ebből fakadó cselekvés. Időnként, mindannyiunk életében jönnek nehéz,
embert-próbáló helyzetek, amelyekkel elkerülhetetlenül szembe kell, néznünk,
azonban hogy egy adott személy ilyenkor hogyan viselkedik, az minden
hajlamosító tényező ellenére megjósolhatatlan.
A kör
asztrológiában:
Az
asztrológia tudománya a saját tapasztalat mellett teljességgel, egyetemes
szimbólumokra épül, melyek ismerete nélkülözhetetlen e tudomány alaposabb
megértéséhez.
Maga, a
képlet több, koncentrikus körből áll, melynek különböző területein helyezkednek
el a bolygók, és az egyéb jelenségek szimbólumai.
A „kör” az egyik legrégibb szimbólum, melynek
jelentése „gyárilag” bele van kódolva a mélytudatunkba, így mindenki tisztában
van vele. (A szimbólumok ereje abban rejlik, hogy akár tudunk róluk, akár nem,
akár hiszünk bennük, akár nem,
mindannyian, kivétel nélkül „archetipikus,
tudással” rendelkezünk róluk.
Egyik gyerek sem kérdezi meg, hogy hogyan néz ki egy boszorkány. Púpos-hátú,
görbe orrú, rémséges vénasszonyt fognak rajzolni, míg a királylányt még az
afrikai gyerekek is szőkének ábrázolják.)
A „kör” elválasztja a kinttől a bentet. Van egy
középpontja, ahol biztonságban vagyok a külvilág és a saját démonaimtól
(félelem, kétség, tehetetlenség, ostobaság, gyűlölet, stb.) egyaránt. Nem
véletlen, hogy a kör, mint „védelem”
jelenik meg, már a legősibb időktől fogva. Mind a mai napig úgy tartjuk, azt,
személyt, aki őrzi a középpontját,
„még a golyó sem fogja”, azaz képtelenség kibillenteni a lelki egyensúlyából.
Ösztönösen törekszünk mi is tudatosabb pillanatainkban, hogy a középpontunkon
belül maradjunk minden szituációban.
A természeti
népeknél most is kör alapra épülnek az otthonok,
legyen szó akár mongol jurtáról, indián tipiről vagy afrikai törzsek
kunyhóiról.
A születési
képletben tehát koncentrikus körök választják el a jegyeket az egyes házaktól,
melyeken belül találhatóak a különböző bolygók szimbólumai.
Asztrológia
értelemben a Nap és a Hold is bolygónak számít, és, akárcsak a
többi „valódi” bolygó, Ők is sajátos
minőségeket hordoznak.
Az egyes bolygók, a jegyek és a házak kapcsolatát a következő képen
képzelhetjük el:
Tegyük fel,
hogy az élet egy színdarab, ahol a
bolygók a színészek. Mint ember,
minden színész sajátos tulajdonságokkal bír, így vannak számára „könnyebb és
nehezebb” szerepek. Egy színész lehet sokoldalú, de univerzális színész nincs.
Karakterek vannak. Ezek a karakterek,
azaz szerepek pedig nem mások, mint a
jegyek. Van egy színészünk és van egy karakterünk. Ideális helyzetben a színész
a saját szerepét kapja, az élet azonban olyan színdarab, ahol erre semmi
garancia nincs…
Mialatt tehát
színészünk a „kapott” szereppel birkózik, megérkezik a mindehhez hozzárendelt
„ház”, azaz az adott szituáció.
Színházi berkekben szokás mondani, hogy, „ha nincs dráma, nincs színház”. A
dráma a feszültségből fakad. Abból, hogy a dolgok nem a helyükön vannak…
Egy adott
karakter felismerheti, hol is van az ő ideális
helye, és törekedhet is az oda való eljutásra, de ez semmiképp nem lehet
könnyű, hisz az acél is tűzben edződik meg igazán. A túl könnyű feladat nem
motivál. Az ember feletti teljesítményhez ember feletti feladat kell. Kellő
tudatosság nélkül a szereplőnk nem tud célt érni, mert már eleve hiányzik, vagy
téves a cél meghatározása. Amennyiben hősünk felébreszti tudatosságát, és
pontosan határozza meg a célt, már csak kellő elszántságra és kitartásra van
szüksége. Arra, hogy a helyes irányt a nehéz helyzetekben is tartsa, és az
álmai mind végig ott lebegjenek a szeme előtt. Életerős, éber, lüktető
motiváció kell, hogy kimozdíthatatlanul befészkelje magát a szíve
középpontjába, s így tűzön, vízen át, a nehézségeket keserves, de elszánt
harcban legyőzve, hősünk végül
elérje, és megvalósítja álmait. A dráma jó esetben katartikus sikerrel ér
véget.
Nézzük meg
most mindezt a gyakorlatban. Vegyünk egy 50-es, pocakos színészt, aki hitelesen
játszik „alkoholista hentest”, most azonban balerinát kell alakítania, aki
történetesen éppen jegy nélkül próbál utazni a 4-es, 6-os villamoson, mikor
hirtelen 2, jól megtermett ellenőrnő karmaiba kerül... J A többi már csak a fantáziánkon
múlik. Lehet, hogy az egyik ellenőrnő fiatal korában balerina akart lenni, de
mivel már gyermekként is „trampli” volt, eltanácsolták. Most hirtelen meglátja,
az éppen általa „lekapcsolt”, vizenyős tekintetű, pókhasú tróger ormótlan
testén feszülő „tü-tü szoknyát”. Na, hogyan folytatódik a „dráma”? Sírunk vagy
nevetünk? Talán egyszerre mindkettőt? Hisz nagy az Isten állatkertje… Talán még
meg is kedveljük ezeket a furcsa szerzeteket, ha megértjük mi motiválja őket,
miért olyanok, amilyenek. Lehet, hogy csak nem a helyükön vannak.
Most már
látjuk, hogy a helyzet koránt sem egyszerű. Magunkat sajnáljuk, pedig ha
látnánk, hány bolygó bonyolult
kapcsolatából adódik össze az, amit magunknak hiszünk, igencsak megnőne az
önmagunk féle való együttérzés, humor és tudatosság.
Nincs két
egyforma kos. Valójában, ha csak a
bolygókat néznénk, akkor is 10 féle kost kapnánk.
A legharciasabb jegyről beszélünk, de ha egy békésebb bolygó (mondjuk Hold, Vénusz vagy Neptun) „lakja”, igencsak sok
lesz a megoldani való, arról nem is beszélve, hogy annak a bolygónak még
kapcsolata is van a többi, talán hasonlóan bonyolult szereplővel.
Hát így
nézünk ki „belülről”… A személyiség képlet lehet egy önmagunkról való térkép, amit bármikor elővehetünk, ha
azt érezzük, hogy utunkat veszítettük.
Pontosan erre való, nem arra, hogy lépten, nyomon kérdezgessük. Hallgassunk a
megérzéseinkre, vállaljuk a felelőséget, és, ha elakadtunk, vessünk egy
pillantást a térképünkre :)
A téma
koránt sincs még kimerítve. Most csak annyit írtam le, amennyit egy blog
elbírhat, de ha van érdeklődés, minden bizonnyal lesz még folytatás :)